Az elmúlt hetek babahordozó programjai alatt meglepően sok babáját magán hordozó édesanyát és -apát láthattunk Debrecenben. Egy közös séta alatt igencsak nagy feltűnést keltett a késő őszi napsütésben a sok háton, elől, csípőn hordozott kisbaba. Édesen aludtak, vagy nézelődtek, mindenesetre nagyon boldogan tekintgettek a nagyvilágra.
Egyre népszerűbb és divatosabb napjainkban a hordozás, halljuk sokfelől testi-lelki előnyeit a baba és a mama számára egyaránt. A hordozott babák kevesebbet sírnak, kiegyensúlyozottabbak, kevésbé hasfájósak, a mama pedig élvezheti tovább a szabadságát, bárhova könnyedén eljuthat, szabad mindkét keze, tehát egy jó hordozóeszköz valóban megkönnyíti a család életét, legyen az kendő, Mei Tai (ázsiai típusú hordozó), vagy csatos hordozóeszköz. A hangsúly azonban a JÓ, ortopédiailag a babának és a mamának egyaránt megfelelő hordozóeszközön van, tudtuk meg az ortopéd orvos múlt szombati, Debreceni Babahordozóhéten tartott előadásából, miszerint fontos, hogy a hordozó térdhajlattól térdhajlatig megtámassza a babát - ezzel akár a terpeszpelenka, heveder is kiváltható -, alapvető követelmény a gerinc teljes megtámasztása, szorosan a testhez simulva. A jó hordozó egyenletesen oszlatja el a baba súlyát a testünkön, “súlytalan” lesz, nincs kar-, hát- és derékfájás.
A "kenguru"-ként ismert hordozóeszközök többsége nem megfelelő kialakítású a baba hordozására, mivel a kenguruban lóg a baba, egész súlya az ágyékára nehezedik, a gerincét kiegyenesíti, a lábak lógása pedig a csípőfejlődésnek nem kedvez.
Ezért fontos, hogy babahordozóhoz szaktanácsadással együtt jusson a szülő, mert egy rossz anyagú, felépítésű eszközzel nem csak saját magának okozhat rosszat, hanem a babájának is. Egy jól megkötött kendő, Mei Tai, egy megfelelően felvett csatos hordozó minőségi változást hoz a szülők életében: megtapasztalják a babahordozás örömét és visszakapják a saját szabadságukat.
